17 ok arra, hogy kevesebb húst esznek

Az amerikai író, Jonathan Safran Foer "Eating Animals" című könyve vitát váltott ki: A tömeges állattenyésztés idején még mindig tiszta lelkiismerettel tudnánk húst enni? Az árháborúban a nagy kiskereskedelmi láncok nyomást gyakorolnak a gyártókraA hús előállítása mindig olcsóbb. Sok kis, hagyományos vállalkozás már nem tud lépést tartani és lemondani. A nyertesek a nagy mezőgazdasági gyárak.

Másrészt csak egy megoldás van: a fogyasztók szavazata a lábakkal. Figyelembe kell venni a minőségi húst, vásárolni a regionális termelőktől vagy a biogazdálkodóktól. Egyél kevesebb húst, és adagonként többet költeni. A luxustermékekre készen állunk, hogy sok eurót fizessünk az extravaganciaért. Miért nem kezeljük egy kicsit a haszonállatainkat?

1. Egy kiló steak előállításához körülbelül tíz kilogramm gabonát kell etetni egy marhahúsra. Több mint 90 százaléka elveszik az energiának, amit az állatnak meg kell élnie. Ha ezt a gabonát közvetlenül (mint kenyér, kukorica kása) evették, akkor a szegény országokban több tucat gyermek megtelt.
2. A világon a legfontosabb takarmány gabona a szója, amelyet főleg Dél-Amerikában monokultúrákban termesztenek. Eközben szinte kizárólag gén manipulált növényeket használnak. Milyen hatással van ez a környezetre és az emberi egészségre.
3. A takarmánynövények hozamának növelése érdekében egyre több műtrágya szükséges. Az olajat vagy földgázt használva kell előállítani: egyetlen tonna Amerikában előállított kukorica 160 liter olajra van szükség.
4. Még a hatékony felhasználás esetén is, a termékeny mezőgazdasági területek 2030-tól már nem lesznek elegendőek a növekvő népesség táplálásához.
5. A dél-amerikai trópusi erdők nagy részét levágják a legelő- és takarmányterületekre.
6. Minden tizedik liter édesvíz a világon az állatállományba áramlik.
7. Az uniós támogatások a legnagyobb mezőgazdasági gyárak és élelmiszeripari vállalatok számára előnyösek. A gazdák viszonylag keveset kapnak.
8. Az állattenyésztés világszerte az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy hatodát teszi ki. Mindenekelőtt a szarvasmarhák és a juhok az emésztés során metánt termelnek, ami 21-szer károsabb az éghajlatra, mint a CO2.
9. Egy kilogramm marhahús termelése több mint hat kiló CO2-t bocsát ki, sertés- és csirkehúsból csak egynegyede, gyümölcsökkel és zöldségekkel még egytized.
10. Példák a gyári gazdálkodásban tapasztalt hivatali visszásságra: 30 brojler egy négyzetméternyi talajjal, a szűkösség az állatok agressziójához vezet a kannibalizmushoz; A pulykák túl nagy súlygyarapodás következtében csontkárosodást szenvednek, életük utolsó heteiben már nem mozoghatnak rendesen; az anyakocák helye olyan keskeny, hogy az állatok fájdalom nélkül nem feküdhetnek le.
11. A gyári gazdálkodás kedvez az állatbetegségeknek, mint például a BSE vagy a sertéspestis. Az úgynevezett vágás során több millió állatot ölnek meg, a húst elpusztítják. A küzdelem sok adófizetőnek is pénzt fizet: tíz éven belül az EU egy milliárd eurót költött.
12. Gyári gazdálkodásban nagy mennyiségű antibiotikumot használnak. Például az anyagok belépnek a környezetbe a trágya és így az élelmiszerláncba. Még azoknál is, akik kevés húst fogyasztanak, vagy anélkül, hogy az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát okoznának.
13. Az amerikaiak egy főre jutó 126 kg-ot fogyasztanak évente, a németek 83 kg, az indiánok csak öt kilót.
14. Átlagosan a nők csak fele annyi húst fogyasztanak, mint a férfiak.
15. A németek annyi húst fogyasztanak olyan olcsó áron, mint még soha. Példa: Egy kilogramm csirke vásárlásához több mint két órát kellett dolgoznia 1960-ban, ma csak 13 percet. Összességében bevételünknek csak 11% -át fordítjuk ételre.
16. Az EU-ban sokkal több húst termelünk, mint amennyire szükségünk van. A húst ezért hűtőházakban tárolják, majd az adózóktól magas támogatásokkal exportálják. Ezek a mesterségesen alacsony árak részben tönkreteszik a fejlődő országok gazdálkodóit, akik a hagyományos állattenyésztést gyakorolják.
17. A kultúrák közötti kölcsönhatások: minél nagyobb a jólét, annál nagyobb a húsfogyasztás. De nem létezik egyetlen tanulmány, amely azt mutatja, hogy a húst eszik másrészt jobb életminőséget is jelent.

The Guy Who Didn't Like Musicals (Július 2024).